2013. december 9., hétfő

14.rész - Felkérés a táncra

 Sziasztok!
Itt az új rész! Nem annyira hosszú de most ezt dobta a gép :) 
Még mindig nem komiztok pedig jól esne :( 
De azért szeretlek titeket!:)
 Catalina Pierce


Néha a jó dolgok teljesen elfeledtetik veled a rossz dolgokat. Mintha köddé válnának. Valójában tudjuk, hogy vannak problémák, de nem foglalkozunk vele. Egyszerűen leköt a boldogság. A nevetés és vidámság beárnyékolta világ szép és meseszerű, bárcsak sosem kéne felébredni belőle. Bárcsak örökké elvakítana a rózsaszín árnyék. És az árnyvilágban csak ketten létezünk; én és Ő. Számomra ez a tökély. Viszont, ha valaha is kilépünk az árnyakból, ha valaha felébredünk a problémák csőstül ránk szakadnak. Nincs menekvés, szembe kell nézni és döntést hozni, mihamarabb. Több időt kellene fordítani a problémák megoldására vagy időt hagyni az árnyvilágnak? Egyszer úgyis összeomlik, de nem mindegy, hogy melyik. A valós életünk, avagy a hamis. A valós, amely kitaszít minket, játszadozik velünk,  fájdalmat okoz. A hamis, amely elfogad bennünket, törődik velünk, és megszépíti a mindennapokat. A válasz korántsem annyira egyszerű, mint amilyennek tűnik.


*

-Hová mész?-suttogja Zayn, elterülve, a hangja meglehetősen álmos.
-Bármennyire is fáj itt hagyni egy igazi szexistent, most már muszáj dolgoznom is.-válaszolom neki, de úgy tűnik nem érdekli. Karját még szorosabban fonja körém, és nem enged elmenni.
-Zayn! Engedj el.-nevetek kissé, de komollyá válok, ahogy észreveszem nem hallgat rám.-Most!-a hangom kedvesből sürgetőbe megy át.-Zayn két hete nem voltam dolgozni, csoda, hogy még van munkám, a főiskoláról meg ne is beszéljünk.-hadarom el hitetlenkedve, de mindhiába. Zayn makacs, mint az öszvér.
-Shhh! Aludj inkább! A tegnap éjszaka után hogy a fenébe nem vagy fáradt?-néz a szemembe és egy önelégült mosoly terül el az arcán. Elpirulok, majd beleütök a vállába.
-Sietek, ígérem!-nyafogok.
-Nem kell dolgozni menned, Lina!-csukja be a szemét, láthatólag nem érdekli ez az egész. Vagy csak nem érti.
-Pénzre van szükségem, különben oda a fősuli, a lakás és az életem is.-suttogom, nem merem hangosan kimondani a félelmeimet. Sosem mertem.
-Van pénzem, ezáltal neked is van!-feleli teljes sértődöttséggel, mintha ez egyértelmű volna.
-Mi?-a szemeim kikerekednek, nem hiszem el, hogy ezt mondta. Zayn végre rám néz, és várakozóan oldalra dönti a fejét.-Az egyetlen dolog ami nem kell tőled az a pénzed!-mondom mire átölel.
-Akkor sem mész el!-szorosan tart miközben foggal-körömmel harcol.
-Ki fognak rúgni.-sóhajtok, majd elfordítom a fejem. Sosem szerettem az anyagi helyzetemet vitatni, mert a pénzszerzési szokásaim a múltban kissé furcsák és gusztustalanok voltak. Végre dikerült megtalálnom a helyes utat. Nem engedem,  hogy újra Fradhez kelljen rohannom kölcsönért. Felé fordulok, és a szemébe nézek.
-Ki kell fizetnem a tartozásomat.-aggodalmam nem múlik el és kissé ideges is vagyok. Zaynnek valószínűleg sosem kellett azon gondolkodnia, hogy miből fizeti ki a számláit vagy esetleg, hogy mit fog enni holnap. Nem érti meg a helyzetem, nem egy közegből valóak vagyunk.
-A világ leghíresebb bandájának egyik  tagja vagyok, Catalina. Annyit keresek egy hét alatt mint más egy év alatt...-neveti el magát, bár ez számomra nem annyira nevetséges. Míg Ő csak énekelget és elugrálgat egy hatalmas színpadon, mások éheznek és örülnek, hogy van fedél a fejük fölött. Legszívesebben a fejéhez vágnám, hogy Ő ezért a pénzért nem dolgozott meg eléggé, és én pedig tisztességes két kezű munkával akarom keresni a pénzt. A fene nagy büszkeségem a semmire...-Gyere már ide!-suttogja és a nyakamat kezdi csókolgatni. Szerencséje, hogy sosem tudok neki ellenállni. Halk sóhaj hagyja el az ajkaimat mire felnéz és megcsókol. Ez a csók intenzív és lágy, felkérés a táncra. Már ha értitek mire gondolok.

*

-Kezdem azt hinni, hogy csak azért vagy itt mert szegényes volt a szexuális életed. Ugye nem csak szexre kellek, mert ha igen, akkor azt nagyon de nagyon megbánod, Zayn Malik!-fenyegetem meg nevetve és közelebb bújok hozzá. Hirtelen felnézek rá, várakozón, mire Kajánul vigyorog és megmarkolja a fenekem. -Szóval igen?-húzom fel a szemöldököm.
-Az ágyban való teljesítményed csak egy ok a sok közül amiért szeretlek és veled akarok lenni.-mosolyogva válaszol, mire érzem, hogy az arcom lángra kap és az ismerős érzés söpör végig rajtam. Megcsókolom Zaynt, majd a mellkasára hajtom a fejem és a szívverését hallgatom. Hmm cseppet sem ver olyan gyorsan mint tíz perccel ezelőtt. Vele egy teljesen új dolgot ismertem meg, amire mindig is vágytam; a szerelmet. És Vele együtt egy új helyre kerültem, nem nem az égi paradicsomba, annál sokkal jobba. A vágyak börtönébe.


.


2 megjegyzés:

  1. Elkészült a kritikád! :)
    http://hipster-land-critics-design.blogspot.hu/2013/12/kritika29-in-prison-of-desires.html

    VálaszTörlés